Egy temetésre

Mindent elért, mit elérhet az ember…
Hajlongva szolgált néki pénz s a rang,
de megszólalt a bús lélekharang,
s most búcsút intünk könnybe lábadt szemmel.

Sokan sorolták sok-sok „érdemét” fel!
A gyászbeszédben sem volt tévedés
mégis megéreztük: ez mind kevés.
Vajon bízott-e Jézus érdemében,

Sokan mondták: igen! Ne bízott volna?
Hisz lelkész volt, ő is az igét szólta,
Ám helyette nem dönthet senki sem.

Az Úr belső szavát figyelni jertek,
e halállal az élőknek izen,
s így kezdi: „Mert mit használ az embernek…”

1979