Kiránduláson vagy piciny fiaddal,
hol erdő árnya hűsen hívogat,
s ijedten iszkol őz s a csöppnyi vad,
ha fölvered nyugtából akaratlan.
S ha panaszt formál kis barátod szája:
„Fáradt vagyok!” – máris ölben viszed.
„Éhes vagyok!” – nyújtod a szendvicset.
„Félek!” – nyafog, s a vigaszt tőled várja.
Lám, bármit is kér tőled gyermeked,
miért ne tennéd meg, hisz szereted!
De most megugrik, ám te nem hagyod.
Toporzékolva kéri, hogy levedd
a pettyes gombát, azt a jó nagyot!
De nem teszed meg! Mért? Mert szereted…
1979