Szavak tömlöcében

Mindannyian a szavak tömlöcében
szorongunk sokszor ellenségesen,
s nem méri fel a józan értelem,
hogy minden szó rögtönzött jelzés éppen

egy állandóbb valóságról, mely mindig
szebb, gazdagabb, mint bármelyik szavunk.
Mi is mindnyájan másfélék vagyunk,
mint rólunk szóló szavak nyomán hírlik.

Törődjünk többet embertársainkkal,
hosszan hallgatva: melyik, miről, mit vall,
s engedjük, hogy változzék véleményünk,

feledve sok előítéletet!
Közben talán kisebbé lesz az ÉN-ünk,
de nagyobbá az örök szeretet!

1980