Minél sötétebb lesz a szenvedés,
annál gyakrabban jön szép álmodás.
De bús szívünkbe mélyebb árkot ás
a ránk törő való, az ébredés;
és lázas lelkünk lassan lépeget,
mert százszorozva fáj a tévedés,
csalódva érzi, hogy milyen kevés,
ha álmodik csak néha szépeket.
Hiába int a bölcs tapasztalat,
hogy álmainkba’ hinni nem szabad!
Bús éjbe fúl a nap: a Föld pörög…
Felszálló test előbb-utóbb esik;
s repülni kívánunk, tudjuk pedig,
hogy esni kell: e vad törvény örök!
1955