Közösség

Kiválasztott nép volt Izsák családja,
az üdvtervnek letéteményese.
De ráborult az ősi bűn zord árnya:
a kétkedés hitfojtó fellege.

Az ábrahámi hit halálba hullt már,
a szent közösség Istennel – kihunyt.
Nyomban baj lett, s egy emberöltő múltán
a Sátán szórta mag buján virult:

Izsák intézkedett, kihagyva Istent,
jobban szeretve Ézsau fiát,
és Jákobért az anyja vállalt mindent,
nem nézve, hogy az álnokság mit ád.

S amint a vének, ím, ez ős családba’
az örökségen meghasonlanak,
feledte Jákob szörnyű kapzsisága,
hogy métely az, mit Ézsaunak ad,

mert önfejére száll a lencse átka.
S az Istentől nyert örökségjogot
nagy-könnyelműen adta el a bátyja.
Bűnt szült a bűn, csalás csalást hozott.

Ki az igaz, „elismert”, „el nem ismert”
örökös? – ó, de emberek szerint!
S épp áldásáért feledték el Istent,
Ki hű fiakra egyformán tekint.

Krisztus egyháza! Első szent közösség,
az örökségért hulltál százfelé,
s hogy papjaid a nép szívét lekössék,
vallási dogmák téptek ízekké.

Megbomlott így család- s testvérközösség.
Szétűzte gyűlölet, bűn, félelem,
s az így öröklött ördögi örökség
nem ment tovább egyéni érdeken.

Nagy viharrá lett kis szelek vetése,
lerontva mind, mit ember tervezett.
Igazságos volt Isten büntetése,
amit senki el nem kerülhetett.

S mikor a két testvér bűnét belátta,
de csak saját magáét mindegyik,
s hogy nem más tépte: saját bűne átka,
így eljutottak vissza, Istenig.

Aztán addig, hogy egymást úgy köszöntsék,
mint akikről az Isten arca ég;
és helyreállt a szent testvérközösség,
bár a Sátánnal lesz sok harca még.

Millió vallás, egyesülsz-e Benne,
megbékélsz-é az Úrral, vagy soha?
Ha nem hagyod, hogy harcod ő vezesse,
csak szétuszít az ördög ostora.

Míg minden hívő egyenként nem érzi,
hogy a jog mindig, mindig Istené,
mind elbukik, hisz bűneit becézi,
míg annyi sántít egyre kétfelé!

Közösség nélkül győz a bűn hatalma,
Izsák családját is úgy győzte le,
de egyesülve és együtt haladva,
megment s megtart az Úr erős keze!

Testvérközösség: Isten szent egyháza…
Erős, egységes az csak úgy lehet,
hogyha nem nézel, testvér, soha másra,
Istennel lesz közösséged neked,

és Ő lesz mindenekben mindened!

1956