„Kéré pedig Őt egy a farizeusok közül, hogy
ővéle egyék, annak okáért bemenvén a farizeus
házába ,és leüle enni” (Lukács 7,36).
Meghívtalak – imáimban ó, hányszor! –,
mint hajdan a farizeus Simon,
míg éreztem: kegyelmed nem bírom,
Úr Jézusom, te drága égi Pásztor.
Meghívtalak, de szívem tele jászol,
mással tele hajlék volt, ó, Uram!
Most látom csak: szerettelek ugyan,
de érdekből, hogy álmodhassam másról.
S lenéztem azt, ki érdek nélkül áldott,
lerázva minden, minden bűnös jármot.
Azt láttam mindig: más bűnösebb nálam.
De egyszer Igéd új látást adott:
Én vagyok a legbűnösebb. Beláttam,
s így nyertem el áldó bocsánatod.
1957