Ha vendég vagy, nem néked szól ez intés,
de jól figyelj, ha vendéget fogadsz,
mert tetszetős külső mögött esetleg
üdvösségedre nézve káros az!
Gondolj Heródes nagy vendégségére,
melyből lelkére véres vád szakadt!
Az élő igét hallgattatta így el,
s tulajdonképp: „a vendégek miatt”.
A Lélek-adta drága szent karizma
hogy eltorzult, a vendégszeretet!
Ó, mennyi izgalom, békételenség
és megjátszás a kitárt szív helyett!
Versengni vágyó véghetetlen trakta:
a telhetetlen testnek ki, mit ad?
Az Ige szelleme szóhoz se juthat,
megfojttatik „a vendégek miatt”.
Vendégeid, ha feltámasztják benned
csak tetszhalálba bújt óembered,
meggondolatlan szó, beszéd, ígéret
ártatlanoknak gyilkosa lehet.
S míg semmiségnek tűnő spicces mámor
sértődés terhe mellett mást itat,
utak s életutak karambolából
üvölt a vád: „a vendégek miatt”.
Adj vendégednek égi szabadságot,
s neveld rá bölcsen, hogyha nem hívő,
hogy néked minden vendégségnél drágább,
ha szóhoz juthat az Üdvözítő!
Öleld körül a menny szeretetével,
mely bor helyett Szentlélekkel itat,
és angyalok karával örvendezhetsz
a mennybe mentett vendégek miatt!
Lobbanjon lelke missziói lángra
mindenkinek, ki már megtérhetett,
s az Úr iránti hála hívja, várja
házába mindig a vendégeket!
Adjunk oly kincset minden vendégünknek,
mely örök életére is kihat!
S Urunk jobbjára állít majd bennünket
az így fogadott vendégek miatt!
1979