Álmomban már Veled
voltam oly szép tájon,
és fogtam a kezed…
– Ó, milyen szép álom!
Nem álom az élet,
Nélküled gyötrelem.
Úgy szeretlek Téged!
Ó, mért nem jössz velem?
A virágot szedjük,
édes kis „Virágom,”
s meglátod, hogy együtt
az élet is álom.
1954