Nem véletlen jön alkalom feléd…
kicsiny világunkban nem férhet el, nem,
Jézus a legnagyobb a véletlennel:
az alkalomban Ő nyújtja kezét.
Te is tudod, mért érték ez neked.
Mert elmúlik és visszahozhatatlan…
Ínség szakad rád száz meg száz alakban:
te is koldusként éled életed.
Mi mindent koldul éned érdeme!
egy kis szeretetet, egy kis megértést,
hogy föltehess tán egy-egy kínzó kérdést,
s hogy gyógyszered vajon jó gyógyszer-e?
Vágyad szerint készít alkalmakat
az Úr neked. Ha végre már kivágyol
a koldus sorsból és sötét magányból,
vágyad szerint Ő még ma kiragad.
Hallásból van már néked is hited,
de nem lett benned még tapasztalássá,
Nem válhatott az életed se mássá,
Ám itt a perc, melyben mássá lehet!
Hited kicsiny, bizonytalan, halott,
s kísért a kétség, hogy mit is kell tenned.
Halott hited most feltámasztja benned,
hiszen hol szava szól, az Úr van ott.
Új életed fogantatása csend:
figyelj túl önmagadon is szavára,
s többet nyer szíved, mint amennyit várna,
mert Jézus téged most újjáteremt!
1979