„Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetteda te életedben, hasonlóképpen Lázár is az ő bajait:most pedig ez vigasztaltatik…” (Lukács 16,25)
Szerettem volna azt hinni: csak alszol,
de mint Lázár, elvetted bajaid.
Isten, kivel jártál, már hazavitt,
győznöd segítve itt a végső harcon.
Igen, de mégis könny füröszti arcom,
magam siratván, elcsuklik szavam,
mert itt hagytál bennünket oly hamar,
s te révbe értél ott a dicső parton.
Mivel az élet Krisztus volt neked,
halálod csak nyereséged lehet,
s magad már ott vagy Isten oldalán.
Csak beteg test-ruhád vetetted itt le,
ott Megváltód szemlélve színről-színre,
vigasztalódsz örökre, jó anyám.
1960