Betegség bús bilincse ágyba láncol,
már nemcsak testem, lelkem is beteg,
sírásba csuklott most a víg karácsony,
s távol vagy, kit legjobban szeretek!
Karácsony angyalát Tebenned várom,
mert tudom, Tőled mindig csak kapok,
de szép Szerelmem, édes Élet-párom,
ajándékot én most nem adhatok!
Nagy tűzeső viharzott el felettem,
belérokkanva tán tisztább is lettem,
de adni Néked semmit sem tudok már.
Csak önmagam. Ha kellek így Neked.
Isten kezéből egyszer elfogadtál…
Fogadj el Tőle újra engemet!
1970