“Halottról jót, vagy semmit…”

Ha többé el nem éri
nyelved hegyes vasa,
kit oly izzón gyűlöltél,
mert elment már „haza”,
„Halottról jót, vagy semmit!”
– idézed szívesen,
hogy emlékét gyalázza
e kétes intelem.

Ha ily „kegyes” vagy ahhoz,
ki vissza már nem üt,
kíméld, ki küzd, ki él még,
s egy jó szót, csöpp derűt
te adhatsz néki áldón,
ha szíved nem hamis,
védelmed terjeszd hát ki
már az élőkre is!

1980