„Akár nappal, akár éjjel szállt föl a felhő, elindultak.
Ha két napig, egy hónapig vagy még hosszabb ideig
nyugodott a felhő a hajlék fölött, a táborban maradtak
Izráel fiai, és nem indultak el. De ha fölszállt, elindultak.
Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr
parancsa szerint indultak el...” (4Mózes 9,21-23.)
A drága szent szövetség sátorát
nappal felhő és éjjel tűz takarta,
s míg benne volt a nép erős oltalma,
vezette is a pusztaságon át.
Ez szabta meg a nappalt s éjszakát.
Más útjelző a sivatagban semmi…
Ez adott jelt: maradni kell, vagy menni.
Szent függőség, mely biztonságot ád.
Ma Krisztus az, kire az ember nézzen!
Ki Őt követi, nem jár sötétségben,
s oltalmát mindig megtalálja Benne,
csak éberen figyeljen rá megint!
Mindegy mit tesz: megy vagy marad pihenve,
de mindent csak az Úr szava szerint!
1980