Miatyánk

1
Mi Atyánk, Isten, aki vagy a mennyben!
Csak az szólíthat így, ki gyermeked,
ki befogadta már Szent Szellemed,
mert általa újjászületett ember.
S azzá lehet, ha hisz, minden hitetlen.
Otthont lelhet jó Atyja oldalán,
nem gyötri többé félő bús magány,
mert benne áldott hű testvéreket nyer.
Együtt mondhatja már velük: Atyánk,
ki a mennyekben, mindenek felett
Úr vagy. Megáldod minden gyermeked.
Mindenképpen gondot viselsz reánk.
A lelki kincsekért is áld a szánk:
szenteltessék meg örök nagy neved!
2
Szenteltessék meg örök nagy neved,
ne emlegessük könnyelműn, hiába;
csak benned bízó buzgó hő imába’
áldjuk vagy kérjük segítségedet!
Bennünk és általunk szenteltessék meg!
Te tégy szentté magadnak ó, Urunk,
magunktól szentté válni nem tudunk:
nem engedünk megszentelő igédnek.
Hadd tündököljék úgy világosságunk,
hogy megláthassák mind az emberek
hitünk gyümölcseit, a tetteket,
és szent neved, mi vélük együtt áldjuk!
A megváltásnak teljességét várjuk:
A te országod jöjjön el veled!
3
A te országod jöjjön el, veled,
királyságodnak szeretet-uralma,
hogy bennünket mindig csak ez uralna,
s ne mi uralkodjunk mások felett!
Országodba belépnünk most lehet,
nem majd, s nem úgy hogy elragad halálunk.
ha halogatjuk, csak magunknak ártunk,
mert elmulasztjuk így az Életet,
a mennyei örök polgárjogot,
a mát erősítő nagy holnapot.
Hadd döntsünk végre önmagunkkal szemben!
S miben Lelked legjobban támogat,
építsük lelkesen országodat!
Segíts, ne vétsünk akaratod ellen!
4
Segíts, ne vétsünk akaratod ellen,
sőt hadd tegyük, s munkáljuk mindig azt,
mert mindig az a legjobb, mit te adsz,
akaratod legyen meg mindenekben!
Hogy ez mibennünk is beteljesedjen,
ezért áldozta Jézus életét.
Ennek nyomán ki-ki óemberét
halálba adni már ne késlekedjen!
Mert azt akarja Ő, hogy el ne vesszen,
senki, hanem ki hisz, az üdvöt nyerjen.
Atyánk mi bízunk hű ígéretedben:
Akik téged szeretnek boldogan,
e földön is minden javukra van,
minden szándékod éppúgy, mint a mennyben.
5
Minden szándékod éppúgy, mint a mennyben
legyen meg! Ott ki sem mérlegeli,
magától értetődőn megteszi,
s hogy teheti, magasztal hálatelten.
Eláradó örök szeretetedben
a menny tisztán azért maradhatott,
mert mindenben a te akaratod
érvényesült legtökéletesebben.
Atyánk, mióta tőled távol estünk,
a jóakarat
is megromlott bennünk,
s a gyakorlatban mindig kiderült,
hogy akkor is rossz, ha mi jónak látjuk.
Add, hogy csak a te akaratod vágyjuk,
a földön is legyen meg mindenütt!
6
A földön is legyen meg mindenütt
akaratod, ne csak a templomokban,
ott is, ahol naponta bomba robban,
s az embereknek nincs mit enniük.
De add erőd: segítők mi legyünk!
Akaratodhoz mennyi minden társul!
Sőt, mindehhez magad adod te társul:
te megmaradsz mindvégig mivelünk.
Örök családod tagjai leszünk:
Fiad testvére nőtestvére,sőt anyja.
Ezen felül az öröklétet adja
akaratod őbenne minekünk.
S míg mindez minden álmunk meghaladja,
nálad van mindennapi kenyerünk.
7
Nálad van mindennapi kenyerünk:
megélhetés, lakás, ruházat, minden.
Tőled kérjük hát kisgyermeki hittel.
Gondviselő Atyánk, add meg nekünk,
miből naponta bőven élhetünk,
amennyire szerinted van szükségünk!
Így nem kell gyötrő aggódásban égnünk,
benned biztonságban van életünk.
Csak a miénket add meg, nem kell másé,
ne halmozzuk azt, mi az elmúlásé!
S mivel nemcsak kenyérrel él az ember,
igéddel is, mi szádból származik,
rá is terjedjenek ki vágyaink!
Irgalmad kérjük bűneinkkel szemben.
8
Irgalmad kérjük bűneinkkel szemben,
bocsásd meg ó, Atyánk a vétkeinket,
s amikor mások bántanak meg minket,
legyünk hozzájuk mi is kegyelemmel.
A te bocsánatod emlékeztessen,
mely megnyilvánul naponta irántunk,
add, hogy mi is, naponta megbocsássunk,
ezt is példázta Krisztus a kereszten.
Amint naponta van szükség kenyérre,
bocsánatodra is, lássuk be végre!
Fogadjuk el, igéd is erre sürget.
Atyánk, nálad bőven van bűnbocsánat,
ha elfogadjuk bennünket is áthat:
irgalmazunk mi is az ellenünknek.
9
Irgalmazunk mi is az ellenünknek.
Miképp mi is bocsánatodra várunk,
add, hogy másoknak mi is megbocsássunk,
neheztelés se rontsa örömünket!
S mert napjaink oly gyorsan tovatűnnek,
a hantok oly hamar magukba zárnak,
a sírnál már késő lesz a bocsánat,
és így Atyánk sem bocsát majd nekünk meg.
A szeretet e legmagas’b fokát
ha oly csodás örömmel éltük át,
Urunk, e ponton mindnyájunkat ints meg,
hogy adjuk bátran, boldogan tovább
az ég lehajló bűnbocsánatát!
Ne vígy Atyánk a kísértésbe minket!
10
Ne vígy Atyánk a kísértésbe minket,
félünk, erőnk feletti lesz a próba,
és elbukunk hetenként és naponta,
így szaporítván balga bűneinket.
De ezt is engeded, hogy erősítsed
hitünket, hogy a terheket is hordja,
s a kísértéseket legyőzze sorba’;
szívünkön törve szét a rabbilincset.
Ne add, hogy próbánk kísértéssé váljék,
pokolba visz, hiába jó a szándék,
Kain kiált inkább bennünk, mint Ábel!
A bűn ajtónk előtt leselkedik,
s hogy kint maradjon már csak egy segít:
a gonosztól gondolatunk is zárd el!
11
A gonosztól gondolatunk is zárd el!
De hogyha már önként a rabjai
lettünk a Sátánnak, megtartani
magunkat nem tudjuk. Atyánk te tárd fel,
hogy lázadásunk tornya újra Bábel,
ennek most is le kell omolnia,
és szívünknek meg kell vallania,
hogy ami egykor érték volt, ma már nem!
Mert a gonosztól csak úgy szabadítsz meg,
ha mi is megtagadjuk vétkeinket,
s ennek nyomán megáldasz gazdagon.
Nálad már tény, mi nékünk még igéret,
telik belőle hirdetnünk igédet,
hogy ott legyünk a te oldaladon.
12
Hogy ott legyünk a te oldaladon,
nem tesszük már a rosszat semmi áron,
s hogy lábunk csak a te utadon járjon,
jól dönthetünk már, s mindig szabadon.
Úgy vándorlunk mindnyájan e világon,
tudván honnan jövünk, s hová megyünk,
örök hazát készítettél nekünk
ez életen túl és túl a halálon,
minden halálon, amiről az Írás
beszél nekünk, hol nem lesz többé sírás,
halál, se’ gyász, se’ bú, se’ fájdalom.
Te biztosítod ezt. Téged mi gátol?
Testünk előhívod a föld porából.
Tiéd az ország és a hatalom!
13
Tiéd az ország és a hatalom,
Tiéd a jog, Atyánk, minden felett,
minden, mi áldott szívedből ered,
s az igazságos égi irgalom.
Nem kérünk immár semmi többet tőled,
csak nálad s benned akarunk maradni,
mástól se’ kérni már, mindig csak adni,
és egyre többet mindig csak belőled.
Csak gyönyörködni akarunk tebenned,
amint valósul üdvösséges terved:
Tiéd a Hóreb és tiéd a Kármel,
Tiéd a jászol és a Golgota,
az új ég és az új föld otthona,
a dicsőség is mindörökké. Ámen.
14
A dicsőség is mindörökké. Ámen!
Tiéd Atyánk, de Jézusért miénk is,
örökségként minden miénk lett mégis,
csak az, mit Ő legyőzött: bűn s halál nem.
Örömrepesve hogyne mondanánk el:
páratlan dicsőségedért imádunk,
„Abbá, Atyánk”, mint gyermekek kiáltunk,
benned lelt békénk soha nem hagy már el!
Szavaid igenek és ámenek,
e testi életünk csak átmenet.
Elmúlhatatlan örök életet nyert
mindaz, ki itt megismert tégedet,
ki melletted döntött, nem tévedett,
mi Atyánk, Isten, aki vagy a mennyben!
15
Mi Atyánk, Isten, aki vagy a mennyben,
szenteltessék meg örök nagy neved!
A te országod jöjjön el, veled!
Segíts, ne vétsünk akaratod ellen!
Minden szándékod éppúgy, mint a mennyben
a földön is legyen meg mindenütt!
Nálad van mindennapi kenyerünk.
Irgalmad kérjük bűneinkkel szemben.
Irgalmazunk mi is az ellenünknek.
Ne vígy Atyánk a kísértésbe minket,
a gonosztól gondolatunk is zárd el,
hogy ott legyünk a te oldaladon.
Tiéd az ország és a hatalom,
a dicsőség is mindörökké. Ámen.

1995