Ha végignézzük most e röpke évet,
amely ma éjjel már a múltba hull,
Urunk, bűnbánattal valljuk meg ma Néked,
hogy a gonosz sokszor ejtett rabul.
S eszünkbe jut, ha elmerengünk kissé:
szívünkben annyiszor kihunyt a láng,
de sokszor vált a boldogság tövissé,
mert elfeledtük szent igéd szavát!
Urunk, legyen számunkra szent kezed
örök vezérül, mint emlékezet:
ne tudjuk elfeledni azt, mi jó volt,
a rossz oszoljon el, miként a hab!
Tegyük hűségesen, mit Igéd mondott,
s új évünk így lesz biztos boldogabb!
1967