Több hálát

„És amely szolga tudta az ő urának akaratát, és nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg. Aki pedig nem tudta, és büntetésre méltó dolgokat cselekedett, kevesebbel büntettetik. És valakinek sokat adtak, sokat követelnek tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle…” (Lukács 12,47-48)

A testi áldásoknak minden ember,
sok hitetlen is részese lehet,
de lelki békét az – hidd el – sosem nyer.
Testvér! Mindkettő jut nekem s neked.

Mégis, mégis egyoldalú a hála,
amely szívünkből őszintén ered.
Jézus véréért Isten többet várna:
Többet kell áldoznunk – nekem s neked!

Miért veszünk olyan természetesnek
testvéreink közt minden örömet?
Kimondhatatlan volt az ára ennek:
többet kell pótolnunk – nekem s neked!

Anyagnak állítunk oltárt, s mögötte
nem látszik Ő, Ki adta, mert szeret,
s nem látszik Isten élő Egyszülöttje,
a legnagyobb áldás nekem s neked.

Pedig csak Ő, csak Ő marad nekünk meg,
mert itt hagyunk – testvér – időt s teret.
Ha majd a lét s anyag mind messze tűnnek,
örök öröm lesz Ő nekem s neked.

Ne nézzük csak a földi javak számát,
mert rájövünk, hogy ez mind mit sem ért…
Adjunk tehát, testvéreim, több hálát
a Mennyből jövő lelki kincsekért!

1958