Vajúdva fetrengek kegyetlen kínban,
mit ritkán tagol rövid enyhülés.
Értelmet adj, Uram, bús gyötrelmemnek,
hogy új embert szüljön a szenvedés!
A kínok tűzkohója régen éget,
s már ennyivé aszott kérő szavam:
Legyen csöpp életem még így is érték,
s tiszta, mint tűzben megpróbált arany!
1970