Zákeus hálája

„Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta... Zákeus pedig előállt, és azt mondta az Úrnak: Uram, Íme vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, visszaadom neki a négyszeresét” (Lukács 19,6-8).

Fogadd, s bemegy hozzád, mint Zákeushoz.
Nem akkor majd, ha más ember leszel.
Ha nálad száll meg, más ettől leszel,
attól függetlenül, jövőd hogy mit hoz.

Jézussal együtt jár a bűnbocsánat,
s új emberedből új erkölcs fakad.
Kit Ő oldoz fel, az lesz csak szabad.
Sötétségedbe menny világa árad.

E fényben látod, ki kinek adósa:
te tartozol, és nem más teneked!
S ha nem a Mammon malmát pörgeted,
időből, pénzből bőven jut a jóra.

Nem az a gazdag, bármit mond a látszat,
akármi’ jól megy élete sora,
ki kapni tud csak, adni nem, soha,
s ha büszkeség lesz benne, nem alázat.

Ki adni tud, azt gazdag Isten áldja,
adása így nem kellemetlen kényszer,
nem célként bánik, eszközként a pénzzel.
Üdvéért erre készteti a hála.

1998